FiguratiF Galéria, MaJel Rovás Központ, Kassa, Erzsébet utca 42.
Az alkotásokon figuratív és nonfiguratív elemekkel egyaránt találkozhatunk, kontrasztokkal és fény-árnyék játékkal, a színek és a formák filozófiájával, drámai feszültséggel. A falakon látható munkák, mind egy Ugaron hagyott időszak következtében gyűltek össze folyamatosan, érlelődtek, majd a kassai kiköltözését követően kezdett hozzá az átmozgatásukhoz, átértékelésükhöz, összedolgozásukhoz.
Mizsák Gergő úgy tűnt fel az életünkben, hogy sokunkban egy furcsa, dezsavű-érzést váltott ki: én például biztos vagyok benne, hogy nem tavaly találkoztunk először, több életben futottak már össze a szálak, ismerjük egymást réges-rég. Bár, ha abszolvált életekről beszélünk, akkor az idő és az értékek fogalmai is átértékelődnek, akkor a tér is elnyúlik és képlékennyé válik minden, ami határozottan állandónak tűnt.
Gergő Egerből jött hozzánk és lett egy velünk együtt élő, alkotó és együtt gondolkodó részévé a nagy egésznek, amit mi Rovásnak hívunk. Ami nem stílus, sem formavilág, nem védjegy, hanem magatartás. Viselkedési forma. Viszonyulás.
Gergővel friss erő, fiatalos hevület, bátor és elszánt hozzáállás érkezett közénk, egy újabb összetevő került a koncentrátumba
A kiállítás címe: UGAR, ami pihentetés végett vetetlenül hagyott földet feltételez. De mi helye ennek a mezőgazdaságban használt fogalomnak a képzőművészetben, egy kiállítótérben? Gergő a beszélgetéseink során elmesélte, hogy a falakon látható munkák, mind egy Ugaron hagyott időszak következtében gyűltek össze folyamatosan, érlelődtek, majd a kassai kiköltözését követően kezdett hozzá az átmozgatásukhoz, átértékelésükhöz, összedolgozásukhoz. Itt, Kassán formálódtak alkotásai a jelenlegi állapotukba, ebben a közegben érettek meg és váltak kiállítható értékké.
Azt is elmesélte Nekem, hogy a helyenként megfigyelhető expresszív ecsetkezelése és az azokból felszabadult gesztusok az expresszió ellentétét eredményezték végül, nyugodtságot és erőt árasztanak. Minden munkáján felfedezhetünk visszatérő elemeket, amelyek egy része a szakrális kommunikációra utal, a transzcendens és a megtapasztalható az élményekre, a látomásokra, a megváltozott tudatállapotra, az eksztázisra, egy része pedig konkrét tudás, tanulmányok, beszélgetések, versek, regények, filozófiák eredménye. Mindezek mellett az önmagát kereső, ingadozó és botladozó, de az útján folyamatosan haladó alkotót érzékelhetjük, aki képein puszta entitásként tűnik fel folyton, szinte csak önmaga aurájaként. Nem magával foglalkozik, hanem a dolgokat akarja megismerni, de ez a megismerési folyamat végül mégiscsak önmagához vezeti el. A világot összetartó erőket kutatja, a kozmosz titkait, de végül önmaga határait ismerheti meg, ha kitartó lesz és állhatatos, nyugodt szemlélő.
Az alkotásokon figuratív és nonfiguratív elemekkel egyaránt találkozhatunk, kontrasztokkal és fény-árnyék játékkal, a színek és a formák filozófiájával, drámai feszültséggel.
Szabó Ottó
