Nemzetközi Rovás
Alkotóközösség

 
 

eNRA 2021 kiállítás - online katalógus

eNRA 

Az 1994 óta folyamatosan megtartott nyári Rovás alkotótáborok fokozatosan alakultak át mestertáborokká, résztvevőikből pedig létrejött a Nemzetközi Rovás Alkotóközösség, amelyet eNRA-nak neveztünk el.

A táborok minden évben erdélyi, felvidéki helyszínen és Tihanyban, a Magyar Képzőművészeti Egyetem művésztelepén kerülnek megrendezésre. A mestertáborok lényege, hogy a meghívott képzőművészek elhozhatják diákjaikat, akikkel közösen alkotnak.

Az eNRA a szabad művészetet és a független kreativitást preferálja, amelyet nem befolyásolhatnak az éppen divatos trendek vagy a szaktudás hiánya. Szabad művészet alatt a semmivel nem korlátozott, független kreativitást értjük, amely nem bújik el a „kortárs művészet“ kifejezés mögé és nem keres magának alibit a szubjektivizmusban.

A szabad alkotótevékenység számunkra az egyetlen és akadémiailag elfogadott képzőművészeti stílus abszolutizmusától való függetlenséget jelenti. A művészet szabadsága és függetlensége mellett törünk lándzsát és nem ismerjük el az Európa-szerte kortársnak nevezett művészet egyedüli és kivételes szerepét. Mi azt is csak egy útnak tartjuk a sok közül, nyitottak vagyunk más lehetőségek felé is. Az általunk újakademizmusnak nevezett, a képzőművészeti egyetemek által mindenkire ráerőszakolt világkép hegemóniáját nem fogadjuk el egyetlen igaz perspektívaként és a formanyelv globalizálódása ellen vagyunk.

Az eNRA megalakulását a fentebb definiált értékrenddel való azonosulás idézte elő. Az eNRA tagjai olyan képzőművészek, akik az ihletettség és az elhivatottság mellett a magas szakmai tudást preferálják. A Rovás képzőművészeti szekciójába erdélyi, délvidéki, felvidéki és magyarországi művészek tartoznak, építészek, szobrászok, grafikusok, festőművészek és iparművészek vegyesen. Olyan művészek, akik fellázadtak a felületes konceptuális és intermediális tendenciák ellen, főleg ezek akademizálása és abszolút értékként való feltüntetése miatt, olyan művészek, akik visszatértek ahhoz az útelágazáshoz, amelynél rossz irányba vitték a képzőművészeteket a teoretikusok.