a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

Történelem és technológia találkozása - fiataloké a főszerep Kassán és Gyöngyösön. A kassai Rovás Polgári Társulás és a magyarországi Gyöngyös Város Önkormányzata összefogott egy határon átnyúló projekt keretében, amely nemcsak a kulturális örökség megőrzésére törekszik, hanem azt értékes tevékenységekkel tölti meg a fiatalok és a széles közönség számára. 

#BuildingPartnership #EuropeanUnion #crossbordercooperation #regionaldevelopment @interreghusk

Volt egy király, aki alatt a Magyar Királyság Európa egyik legerősebb hatalmává vált – mégis, saját családjának jövőjét nem tudta biztosítani. I. (Nagy) Lajos, aki 700 évvel ezelőtt, 1326. március 5-én született Visegrádon, egyszerre volt hódító hadvezér, lovagkirály és tragikus sorsú családfő. Uralkodása fénykor, magánélete azonban veszteségek és bizonytalanságok sorozata volt: korán elveszített feleség, fiúörökös nélküli házasság, majd három leány, akiknek sorsa végül egy egész dinasztia bukását vetítette előre. A jubileumi évforduló alkalmat ad arra, hogy újra felidézzük e kivételes uralkodó életét, örökségét és sorsának tanulságait.

Ha minél többen lesznek olyan magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek, akiknek Esterházy példája befogadása nyomán jobbá, értékesebbé válik az élete, az nemcsak elmélyíti bennünk az Istenhez és hazához való hűséget, hanem összetartozásunkat is megerősíti úgy, mintha Esterházy János ma is itt lenne közöttünk, és maga biztatna erre bennünket.

Kossuth Lajos, országgyűlési képviselő 1848. március 3-án szólásra emelkedett a magyar országgyűlés alsótáblájának pozsonyi üléstermében, s feszült érdeklődés közepette elmondta nagyhatású beszédét, mely a haza sorsára, az elkövetkező eseménysorozatra nézve döntő hatással bírt.

Emerald Fennell 2026-os Üvöltő szelek-feldolgozása pontosan azt tette, amit egy Fennell-filmtől várni lehet: megosztott. A kritikusok fele gyűlölte, a másik fele rajongott érte – és ez talán nem is meglepő. Már a bemutató előtt borítékolható volt, hogy ez a verzió nem a kosztümös, irodalomhű adaptációk sorát fogja gyarapítani.

Február 21. – az Anyanyelv Nemzetközi Napja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy globális meghívás mindannyiunk számára: hogy tiszteljük, óvjuk és ápoljuk anyanyelvünket, miközben nyitottak maradunk más kultúrák és nyelvek iránt. A nyelv ugyanis több, mint kommunikáció: identitásunk, történetünk és közösségünk kifejezője egyben — és minden nyelv, akár több millióan, akár csupán néhány tucatnyian beszélik, megérdemli a figyelmet.

Február 13-án a város népe a Magyarok terén, a Plac Węgierskin gyülekezett. Akinél nem volt saját álarc, a szervezők által készített papírmaszkot kapott, valamint lámpásokat és csörgődobokat is osztottak a felvonulóknak. Az ezernél is több főt számláló menet zenészek vezetésével sétált át a városháza melletti térre, ahol megtekinthették a tűzzsonglőrök káprázatos előadását, majd egy hatalmas körben megkerülték, körbe táncolták a tér közepén álló épületet.

A 17. századi Európa összefogott és helyt állt, és a háborúban segítséget kérő Habsburgok számára feladta a leckét: a gályarabok szabadon bocsátásáért lesz protestáns segítségnyújtás, de addig nem! A Bécsben tevékenykedő holland nagykövet, Hamel Bruinynx, a derék tengernagy, Michiel de Ruyter olyan karakán kiállást tanúsítottak, amiből ma is csak meríteni lehet és kell.

Vizuális művész, festő, kurátor és oktató, akinek alkotói világa a festészet meditatív mélységeiből és az interdiszciplináris gondolkodás nyitottságából építkezik. A krakkói Képzőművészeti Akadémián végzett, ahol Stanisław Rodziński és Leszek Misiak műhelyében formálta festői látásmódját. Jelenleg a Rzeszówi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, ahol kutatói és alkotói munkája egymást gazdagítja. Rzeszówban él és dolgozik.

Támogatóink és partnereink