a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

Történelem és technológia találkozása - fiataloké a főszerep Kassán és Gyöngyösön. A kassai Rovás Polgári Társulás és a magyarországi Gyöngyös Város Önkormányzata összefogott egy határon átnyúló projekt keretében, amely nemcsak a kulturális örökség megőrzésére törekszik, hanem azt értékes tevékenységekkel tölti meg a fiatalok és a széles közönség számára. 

#BuildingPartnership #EuropeanUnion #crossbordercooperation #regionaldevelopment @interreghusk

A 17. századi Európa összefogott és helyt állt, és a háborúban segítséget kérő Habsburgok számára feladta a leckét: a gályarabok szabadon bocsátásáért lesz protestáns segítségnyújtás, de addig nem! A Bécsben tevékenykedő holland nagykövet, Hamel Bruinynx, a derék tengernagy, Michiel de Ruyter olyan karakán kiállást tanúsítottak, amiből ma is csak meríteni lehet és kell.

Vizuális művész, festő, kurátor és oktató, akinek alkotói világa a festészet meditatív mélységeiből és az interdiszciplináris gondolkodás nyitottságából építkezik. A krakkói Képzőművészeti Akadémián végzett, ahol Stanisław Rodziński és Leszek Misiak műhelyében formálta festői látásmódját. Jelenleg a Rzeszówi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, ahol kutatói és alkotói munkája egymást gazdagítja. Rzeszówban él és dolgozik.

Februárban is sokszínű programokkal vár a MaJel Rovás Központ Kassán. Gyerekeknek szóló társasjáték klub, lelki egészséget erősítő beszélgetés, tudományos előadás a modern anyagkutatás világából, valamint egy különleges vendégelőadás is helyet kap a hónap kínálatában. Várunk minden korosztályt közösségi élményekre, gondolatébresztő találkozásokra és közös időtöltésre a Rovásban.

A Kassai Magyar Tavaszi Építészeti Napok 2026 megnyitó rendezvényére január 28-án, szerdán került sor a kassai Építész Klub rendezésében a MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában. Egy magyar építészeti dinasztiát, a Vadásztársaságot mutatja be a kiállítás, melyet Pásztor Péter egyetemi tanár nyitotta meg, kurátora Dénes Eszter volt.

Minden évben egy ökumenikus munkacsoport – a Világ Ökumenikus Tanács és a katolikus egységügyi testület közreműködésével – választ egy bibliai témát és mottót, valamint készít naponkénti imádságokat, elmélkedéseket és liturgiai anyagokat. Hagyományosan minden évben január 18. és 25. között tartják az északi féltekén, míg a déli féltekén gyakran pünkösd körül tartják.

A korábbi évekkel ellentétben most két kategóriában várjuk a jelentkezőket: továbbra is számítunk a 15–19 éves középiskolásokra, de idén először külön felnőtt kategória is van – így bárki nevezhet, aki szeret verset írni, vagy épp most próbálná ki magát benne.

A magyar irodalom asztalai nemcsak ételeket kínálnak, hanem sorsokat, rendeket és töréseket is. A leves, a bableves, a kispörkölt, a sütemény, a kenyér és a bor egyszerre mindennapi tárgy és kulturális jel. Az evés így válik emlékezetté, vággyá, önazonossággá, és olykor a veszteség legpontosabb nyelvévé. Az írás rövidített változata a Magyar Kultúra Napja alkalmából elhangzott előadásnak a MaJel Rovás Központban.

1226-ban hunyt el II. András magyar király, az Aranybulla kibocsátója, akinek uralkodása meghatározó fordulópontot jelentett a magyar államiság és jogfejlődés történetében. Halálának 800. évfordulója alkalmat ad arra, hogy újraértékeljük politikai örökségét, reformjait, valamint az Aranybulla hosszú távú hatását a magyar alkotmányos gondolkodásra. Az alábbi két írás, amely a RovArt archívumából való, e jubileum kapcsán idézi fel II. András személyét és történelmi jelentőségét.

A Rovás Nyári Szabadegyetem nem csupán alkotótábor, hanem találkozási tér is: kultúrák, generációk, gondolatok és művészeti nyelvek közös terepe.
2026-ban ismét három helyszínen – Tihanyban, Gombaszögön és Debrődön – hívjuk együtt gondolkodni és alkotni mindazokat, akik hisznek a párbeszéd erejében és abban, hogy a művészet képes hidakat építeni emberek és világképek között.
Az alábbiakban közöljük a Rovás Alkotóközösség Nemzetközi Nyári Szabadegyetemének időpontjait, helyszíneit és keretprogramját.

A pályázat a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (Kultminor) anyagi támogatásával valósult meg.

1926. január 18-án, Budapesten hunyt el Blaha Lujza, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, a 19. század végének és a 20. század elejének egyik legnagyobb hatású magyar színésznője, akit a közönség már életében „a Nemzet csalogányának” nevezett. Halálának 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy felidézzük kivételes pályáját és kulturális örökségét, amely máig él a magyar színháztörténetben.

A cikk a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (Kultminor) anyagi támogatásával valósult meg.

Támogatóink és partnereink