a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

 
 

Rovás Akadémia, Kassa, Kmeť utca 34. 

Egy rádióbeszélgetést hallottam pár nappal ezelőtt (a beszélgetés linkje az oldal alján található), ahol Miklosovits László vallott önmagáról. Ez a rádióinterjú segített nekem abban, hogy a művészt közelebbről is megismerjem. Kiderült, hogy már a nagyapja is grafikusként dolgozott egy pénzjegy nyomdában – vonzódása a rajz iránt tehát hozzá köthető. Gyerekkorában sokat kutatott a nagyapja padlásán, ahol rengeteg könyvillusztrációt, Arany János-illusztrációt talált. Különösen ez utóbbi rajzok, és a költő adott komoly fogódzót az életében. 

Az alábbi szöveg a megnyitó alkalmával hangzott el 2016. október 6-án 

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

Sok szeretettel köszöntök minden kedves jelenlévőt a mai kiállítás megnyitónkon itt, a Rovás Akadémián. Engedjék meg, hogy üdvözöljem körünkben Miklosovits László grafikus művészt, aki Albertirsa polgármesterével, Fazekas Lászlóval érkezett hozzánk.

Engedjék meg, hogy előbb Albertirsa kapcsán szóljak pár szót, hiszen ez a Pest megyei település, ahol a művész is él, nem idegen számunkra. Valamikor 2012 októberében a Rovás égisze alatt megalakult eNRA, vagyis Nemzetközi Rovás Alkotóközösség csoportos kiállítására került sor a művelődési házban. 

De most Miklosovits László grafikusművész kiállítása kapcsán gyűltünk egybe. A Kortárs művészek lexikona úgy jellemzi a művészt, hogy „Művészetét bravúros rajztudás, a felület aprólékos kidolgozottsága, ugyanakkor a lényeg tömör kifejezése jellemzi.”

Egy rádióbeszélgetést hallottam pár nappal ezelőtt (a beszélgetés linkje az oldal alján található), ahol Miklosovits László vallott önmagáról. Ez a rádióinterjú segített nekem abban, hogy a művészt közelebbről is megismerjem. Kiderült, hogy már a nagyapja is grafikusként dolgozott egy pénzjegy nyomdában – vonzódása a rajz iránt tehát hozzá köthető. Gyerekkorában sokat kutatott a nagyapja padlásán, ahol rengeteg könyvillusztrációt, Arany János-illusztrációt talált. Különösen ez utóbbi rajzok, és a költő adott komoly fogódzót az életében. Az Arany-illusztrációk a vitézekről, nemesekről, a becsületről magatartás formáját alakította. 

Miklosovits 16--17 éves korában magára maradt, ekkor Pestre került, ahol egy másik költő, Nagy László lett a közvetlen és közvetett értelemben vett mentora, támogatója. Az ő segítségével az Élet és Irodalomban rendszeresen megjelenhettek grafikái a címoldalon. 

Aztán egy harmadik íróhoz, Márai Sándorhoz is fűződik kapcsolata, amely még a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. Ennek a kapcsolatnak a megélése kapcsán 60–80 kép, grafika, asszociáció született Márai művei kapcsán. Szeptemberben éppen ezek a grafikák voltak kiállítva a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. És már itt, Kassán is láthattuk őket 2000-ben, de ezt megelőzően 1998-ban is volt kiállítása Kassán.

Elmondható hát, hogy Miklosovits munkásságát mindig az irodalom és a művészet éltette – megjegyzendő, hogy neves könyvillusztrátor is. 

Ezen kívül a nyolcvanas évektől átkirándult egy másik területre is, a vadászatéra – hacsak a művészet szárnyán is. 1982-től a Nimród vadászújságban lehetett látni festményeit, rajzait. Ez a részlet azért fogott meg, mivel apám vadászként járatta a Nimród vadászújságot, és én mindig csodálattal néztem benne az illusztrációkat. 

Miklosovits mindig Ujváry Lajost tartja mesterének, aki engedte őt kalandozni és nem korlátozta művészi kibontakozásában.

Miklosovits rajzai a pontos, néhány vonalra csupaszított, koncentrált kifejezéstől a finoman, részletesen megmunkált rajzokig, a monumentális pozitív-negatív formákkal operáló, jelképes egyedi grafikákig, a különböző technikákat alkalmazó nyomatokig terjednek.

Kívánok jelen kiállításhoz nagyszerű művészi élményt!

Kovács Ágnes

Rádió interjú Miklosovits Lászlóval:

https://soundcloud.com/user-894981575/miklosovics-laszlo