Rovás Akadémia, Kassa, Kmeť utca 34.
Kő Pál egyszerre újító, s ugyanakkor a hagyományokat tisztelő és munkásságába szervesen beépítő alkotó, aki már jó ideje az örökkévalóságnak dolgozik.
Az alábbi szöveg a 2016. október 27-i kiállítás megnyitón hangzott el.
Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!
Sok szeretettel köszöntöm Önöket októberi kiállítás megnyitónkon, itt, a Rovás Akadémia galériájában. Engedjék meg, hogy köszöntsem körünkben Haraszti Attilát, Magyarország kassai főkonzulját, valamint Bitay Levente konzult. Köszönjük, hogy jelenlétükkel emelik rendezvényünk jelentőségét. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm kiállítónkat, Kő Pál szobrászművészt. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elfogadta felkérésünket.
Kő Pál rendkívül gazdag alkotói múlttal rendelkezik, és az itt kiállított alkotások mindössze egy pici szeletét mutatják meg művészetének.
Azonban ezekből is visszatükröződik hagyományőrző, hagyománytisztelő habitusa. Ugyanakkor vannak olyan alkotásai is, amelyekkel az időben szabadon jár-kel: például faszobrait színesre festi, mint az óegyiptomi mesterek, néha úgy farag, mint egy középkori oltárfaragó, néha úgy, mint egy hajdani pásztorember, s néha – nagy műveltségű tanult szobrász lévén – felhasznál egy-egy gesztust a XX. századi izmusokból, anélkül azonban, hogy bármelyik stílusirányzatnak elkötelezné magát.
Alkotásait legfőképpen: kőből, fából, bronzból készíti el, ugyanakkor korántsem mindegy neki, hogy melyik szobrát miből: a műhöz, a feladathoz és az ábrázolthoz keres anyagot, olykor többfélét is. Művei spirituálisan telítettek, tele vannak szimbólumokkal, de humorral is. Ahogy Jankovics Marcell megállapította, hogy céltudatosság és elhivatottság nem létezhet komikum nélkül, ami az élet egyik legfontosabb eleme.
Kő Pál egyszerre újító, s ugyanakkor a hagyományokat tisztelő és munkásságába szervesen beépítő alkotó, aki már jó ideje az örökkévalóságnak dolgozik. Szobrászata ízig-vérig magyar szobrászat, szobrai pedig gazdag jelentéstartalmakat hordozó plasztikai jelenések.
Kő Pál úgymond köztéri térfoglalása számtalan monumentális alkotással érhető tetten. A királyok, szentek, hősök köztéri, kő és bronz szobrai, amelyek közül csak néhányat említek: Szent István király szobra a Gellért-hegyen, Aba Sámuel magyar király fejszobra, III. Béla király szobra Baján, de találhatunk Károly Róbert szobrot Gyöngyösön kívül még Texasban is. Szakmai és művészi szempontból is kiemelkedően jelentős azonban Mohácson a 29 sírjel és a Mohácsi Emlékpark emlékművei. Ez az együttes a mai napig egyedülálló jelenség emlékműszobrászatunkban. És ott van a 3 kődombormű a Vatikánban, Szent Adalbert püspök, vértanú; Szent Gellért püspök, vértanú és Özséb, a pálos rend alapítója, és amelyeket a Cappella Magna Domina Hungarorum nevű kápolnában II. János Pál pápa avatott fel 1980-ban.
Wehner Tibor író, művészettörténész írta a művésszel kapcsolatban a következőket: a „monumentális" művek sora mellett a kisplasztikák, az érmek és a plasztikai műveket előkészítő-kísérő rajzok együttese a múlt század hatvanas évitől napjainkig azt tanúsítja, hogy az életműben nagy fordulatokra, váltásokra, egymástól élesen elváló szakaszokra vagy korszakokra nem figyelhetünk fel, de ugyanakkor az egységesítő vonások, az összefűző kapcsolatok megragadása is roppant nehéz: mert minden mű önálló világ."
Kő Pál élete során számtalan díjban, elismerésben részesült, hogy csak a legismertebbeket említsem: 1975-ben Munkácsy Mihály-díjban, 2001-ben Kossuth-díjban, 2006-ban a Prima Primissima díjban, 2014-ben a Nemzet Művésze lett és van egy idei friss elismerése is, a Magyar Örökség-díj.
A kiállítás 2016. november 22-ig tekinthető meg naponta 10 és 18 óra között a Rovás Akadémia Galériájában (Kassa, Kmeť utca 34.)
Kovács Ágnes
