A II. világháború utáni Párizsi Iskola egyik legjelentősebb festőművészének, a kassai születésű François Fiedlernek (Fiedler Ferenc 1921-2001) műalkotásaiból hiánypótló kiállítás nyílik a Budapesti Francia Intézetben.
A 2014. december 4. és 2015. január 23. között látogatható nagyszabású kiállítás bemutatja a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanársegédjeként végzett, a második világháború után haláláig Párizsban élt művész munkásságát.
Ugyanebből az alkalomból, a művész életútját bemutató, a műértő közönség által régóta várt három nyelvű monográfia bemutatására is sor kerül a Makláry Fine Arts gondozásában. A kiállítási anyag összeválogatásának köszönhetően a műértő közönség megismerheti Fiedler Ferenc absztrakt művészeti szakaszait. Fiedler Ferenc – Hantai Simon és Reigl Judit mellett – a nemzetközileg legelismertebb magyar származású francia művészek közé tartozik.
A kiállított festményeken felfedezhetjük ugyanazokat a technikákat, amelyet a XX. század legnagyobb absztrakt expresszionista festője, Jackson Pollock alkalmazott – a csurgatásos technika mellett mindketten alkalmaztak nem hagyományos eszközöket is, mint vésőt, kaparót és kést. Néha a több rétegben felvitt festék felületéből is kivág darabokat, ahogy Jackson Pollock is teszi. Fiedlert idézve:
„Nem kedvelem a palettát – késlekedést okoz közöttem és a vászon között – a vászon maga a paletta".
Munkáin könnyen felismerhető, hogy sokszor közvetlenül a tubusból viszi fel a festéket a vászonra.
2014-ben Fiedler egy hazai és három külföldi jelentős válogatott csoportos kiállításon is szerepelt egy időben. Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában barátaival Hantai Simonnal, Joan Miróval, Országh Lilivel és Reigl Judittal együtt állított ki. A másik három kiállításon, amelyek a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából rendeztek a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban, Fiedler ismét együtt szerepelt barátaival Joan Miróval, George Braque-kal, Marc Chagallal, Alberto Giacomettivel, ugyanúgy, mint az 1964-es megnyitón.
Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben egyedüli európaiként, egyedüli magyarként szerepelt a Jackson Pollock, absztrakt expresszionista amerikai festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett válogatott kiállításon. A kiállítás kurátorai a kiválasztási eljárás során Fiedler műalkotásaiban ugyanazt a kiáradó energiát fedezték fel, amely Pollock művészetének is meghatározója.
Fiedler Ferenc 1921-ben Kassán született, öt évesen már olajfestékkel vászonra fest, reumás láz következtében rengeteg időt tölt a szobájában, művészeti könyvekkel körülvéve, valóságos „pszichikai stúdiót” épít fel magának, amely körbeveszi és ebben él és fest élete végéig. Csodagyerekként, tíz évesen Nyíregyházán az akkor megalakuló Benczúr Körben felnőtt festőművészek között állítják ki a képeit. A negyvenes években igen aktív tagja a fővárosi művészeti életnek. 1948-ban ösztöndíjjal Párizsba érkezik, hátrahagyja mind Magyarországot, mind a figuratív festészetet. 1949-ben részt vesz a negyedik Le Salon des Réalités Nouvelles kiállításon, mely Párizsban a kor leghaladóbb szellemiségű művészeti egyesületének kiállítása. Miró fedezi fel, barátjává fogadja és a „fények festőjének” nevezi el. 1951-ben a Kandinszky és Giacometti kollektív kiállításon mutatják be az utánpótlás új tagjait, közöttük az ifjú Fiedlert. Ettől kezdve a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állít ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder, Chillida, Giacometti, Kandinszkij, Miró, Matisse, Picasso, Riopelle. 1965-ben az Alexandriai Biennálén Franciaországot képviseli.
Miró bátorította, hogy ismerje meg a kínai kalligráfia és a gesztus festészet világát. Magát a kínai kalligráfiát önmagában is absztrakt művészetnek tartotta. Fiedler Ferenc több festészeti korszakában is találhatóak olyan festmények, melyekre a széles ecsetvonások, a lendületes gesztusok jellemzőek.
Az ötvenes években több alkalommal is közelebbi kapcsolatba kerül az amerikai absztrakt expresszionizmussal, Jackson Pollock festményeivel. Fiedlert az André Malraux által szorgalmazott festészet motiválja, amely az alkotó pszichéjének szubjektív kivetítéseként értelmezi a festés folyamatát. Ennek eléréséhez kulcsszó a „szabad asszociáció”. Fiedler elkezd dolgozni egy motívumon, amely spontán fejlődik a festés során addig, amíg a festmény befejezetté válik – ameddig úgy „érzi”, hogy a műalkotás „kész”. Ebben az értelemben nincs különbség Pollock és Fiedler festői eljárása között. Azonban míg Jackson Pollock festményein a festék rétegek nem takarják el teljes mértékben a felületet és le lehet látni szó szerint a vászonig, addig Fiedler teljes mértékben befedi festékanyaggal a vásznat.
„Beléptem a festménybe” – nyilatkozza Fiedler a párizsi Pompidou Központban rendezett Pollock restrospektív kiállításon. „Éreztem a drámai erőt, a festményből kiáradó energia teljesen magával ragadott. Élveztem a vonalak ritmusának teljes szabadságát. Hamar felismertem Pollock munkáinak kettősségét – egyszerre improvizáció és precíz kivitelezés”.
Fiedler a háború utáni Párizsi Iskola tagja mégis ugyanazt a stílust alkalmazza, mint az absztrakt expresszionisták teszik a New York-i Iskolában. A New-York-i iskolából különösen Pollock és Rothko motiválja. Pollock az egyedi technikai megoldások és kifejezés szabadságára, míg Rothko a nagyméretű, color-field képek festésére ösztönzi.
Életpályája során számos egyéni és kollektív kiállítása volt Európa számos városában, valamint az Egyesült Államokban. Művei a világ számos pontján megtalálhatóak, többek között a New York-i Guggenheim Múzeumban, a Pollock Házban, Párizsban a Pompidou Központban és Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában.
Dr. Kádár Anna
A Fiedler Alapítvány kurátora
http://www.franciaintezet.hu/budapest-hu/exposition-francois-fiedler-1921-2001/?lang=hu
