Egri születésű, Derecskén gyermekeskedő, sárospataki alkotó vagyok. Debreceni középiskolai diákéveim után a nyíregyházi tanárképzőn, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán diplomáztam. Ipari és közművelődési tevékenységet követően művészet-pedagógusként kerestem kenyeremet a Comenius Tanítóképző Főiskolán, nyugdíjazásomig.  A művészet családom tagjaira is hatással van: nejem festőművész, fiam iparművész, lányom tervező építész.

Rendszeres szerzője vagyok a Spanyolnátha művészeti folyóiratnak és tagja a Magyar Küldeményművészeti Társaságnak; alapító tagja a sárospataki székhelyű P’ART Műhelynek, valamint a Magyar Comenius Társaságnak.

Nem idegen tőlem a performansz és az akciófestészet, amiket kollégákkal közösen követtem el, többek között Bükkszéken, Kaposváron, Sárospatakon. Bár nem nagyon favorizálom, de megfordultam néhány alkotótáborban (Bükkszék, Kassa, Kőkapu, Nagykapos, Sárospatak, Tihany, Visk).

A művészeti közéletben zsűrizésekkel és képzőművészeti kiállítások megnyitásával (Antall István, feLugossy László, Göbölyös Luca, Mladonyiczky Béla, Vinczeffy László, stb.) vettem ki a részem.

Alkotásaim tíz egyéni (Balassagyarmat, Debrecen, Eger, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Sárospatak) és közel százhúsz kollektív tárlaton voltak láthatók (Budapest, Bologna, Derecske, Eger, Esztergom, Hernádkak, Kaposvár, Kassa, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Miskolc, Nagybánya, Nagykapos, Nagykálló, Nyíregyháza, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sepsiszentgyörgy, Soest, Szeged, Tokaj, Tőketerebes, stb.). Működésemet különféle díjakkal ismerték el (1978, 1982, 1998, 2007, 2008, 2011, 2012, 2013, 2016).

Fazekas Balogh István

Dobrik István: „A tudós agyával, a költő szívével, a festő szemével…” Gondolatok Fazekas Balogh István művészetéről. Zempléni Múzsa IX/1. szám, 2009. Tavasz

„A hetvenes, nyolcvanas években a festészet, grafika és a plasztika egyaránt foglalkoztatták. Ez idő tájt elsősorban az alkalmazott grafika területén kapott megbízások és feladatok ösztönözték munkára, de jó magam is emlékszem izgalmas szobrászati, plasztikai próbálkozásaira. Annak, hogy végül is a hagyományos grafikai technikákra alapozva, a szerigráfián át, a computer grafikáig jutott el, annak több oka is lehetett.

Bővebben: Gondolatok Fazekas Balogh István művészetéről

Lapis József: Terra incognita

(Élet és irodalom LXIV. évfolyam, 35. szám, 2020. augusztus 28.)

„Fazekas Balogh István digitális grafikái másról szólnak – nem az emberi viszonylatokban elgondolható idegenség mutatkozik meg bennük, hanem kódok ahumanitása. A struktúrák, adatok, geometriai formák dalai ezek: az egyenesek és a különböző négyzetek a maguk alapformái miatt hívják fel erőteljesen a figyelmet az elrendezésben rejlő titokra. Itt (majdnem) minden az elrendezés, két alapalakzat egymáshoz fűződő viszonya.”

Áfra János: Kortárs képzőművészet Sárospatakon  

A Sárospatakon látható óriásképekről (Spanyolnátha művészeti folyóirat VII. évf. I. sz. 2010. tavasz)

„Fazekas Balogh István zseniális terve, a Repetitív Városi Kép a Repetitívitás című komputergrafikai sorozat egyik darabjának aktualizálásával készült, és teremtett érdekes dialógust a lakóépülettel, amelynek tűzfalára került. A dolgok ez esetben sem mentek az eredeti tervek szerint. A helyszín az első képnél már felmerült Patikaház déli tűzfala lett volna, azonban néhány lakó ellenvetése miatt a munka felavatására végül a Comenius u. 24. szám alatt, 2006. július 23-án kerülhetett sor, a Lajtorjahágás című performansszal.

Bővebben: Kortárs képzőművészet Sárospatakon