1959. július 20-án született Csíkszeredában.

Tanulmányok: 1978 – Zene- és Képzőművészeti Középiskola, Marosvásárhely.

1984 „Ion Andreescu” Képzőművészeti Akadémia – Kolozsvár. Éveken át designeri munkákat végzett (Csíkszeredai Traktorgyár, Syrinx Kft., BPM System Kft., Ambient Team Kft.). Eközben a Hargita Visual Art elnöke volt egészen 2003-ig. 2005-től a Hargita Megyei Kulturális Központ képzőművészeti szakirányítója.

2005-től folyamatosan szervezi Csíkszeredában a FREE Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort.

Alkotásai számos országos és külföldi csoportos valamint egyéni tárlaton szerepeltek – Bukarest, Szászrégem, Nagyvárad, Csíkszereda, Nagyszeben, Marosvásárhely, Jászvásár, Sepsiszentgyörgy, ... (RO), Budapest, Stockholm, Chișinău, Berlin, Los Angeles, Torun, Róma, Kaposvár, Szigetvár, Dubai, Nagoya... Köztéri alkotásai megtalálhatóak Csíkszeredában, Csíkszentkirályon, Csíkcsicsóban, valamint a parajdi sóbányában.

1990-től tagja a Román Képzőművészek Országos Szövetségének (UAPR), 1994-től a Barabás Miklós Céhnek, valamint 1995-től a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek.

A Studio 9 képzőművész-csoportosulás egyik alapító tagja.

Alkotótáborok: Gyergyószárhegy, Berlin, Tǻngagärde, Berekfürdő, Zalaegerszeg, Bálványos, Csíkszereda, Homoródszentmárton, Dunaharaszti, Tomajmonostora, Wien.

Performance: 2002 - Roma, Accademia di Romania in Roma (IT), 2003 - Kaposvár, Vaszary János Kulturális Központ (HU)

Botár László hivatalos weboldala: www.botarlaszlo.com

A rügyfakadást, a kibontakozást, a természet öntörvényét nem lehet megállítani, de a fát, a jövő ígéretét ápolni, gondozni kell. E pár sorban nem esztétikai értekezést, műveszeti elemzést akarok, csak egy alkotói életút kezdetébe betekinteni. Az egyén adottságairól a tehetség indíttatásáról, ápolásáról essen néhány szó. A tehetség mellé is, akár a fiatal csemete mellé, támaszt kell allítani, ápolni kell, hogy bíztonságosan növekedjen.

Nevelői pályám soran sok facsemetét ápolgattam, ezek közül van egy jelenlegi pályatársam, aki az indulása kezdetén egy rendhagyó eset volt. Ha visszapörgetem az időt amikor Csikszeredában utjára inditottuk az V-VIII. osztályos képzőművészeti oktatást, előíteletekkel, kételyekkel fogadták. Vajon mi lesz ezekből a gyermekekből, van-e a pályának jövője, milyen kenyér lesz ebből, nem fölösleges időtöltés ez? Megjegyzem, tehetségkutatás során válogattuk, verbuváltuk az osztályközösségeket.

Ezek közt volt egy nyílt tekintetű, értelemtől súgarzó kisfiú, Csíkszentkirályról jött, és ő Botár László. Az első benyomásomban nem csalódtam. Az iskolai evei alatt kivaló tanuló, különleges tehetséggel megáldott serdülő ifjú volt. Ahogy teltek az évek, a tanügyi ciklus vége felé közeledtünk, feltettem a kérdést: ki-ki merre forditja szekere rúdjat?

Bővebben: Rendhagyó facsemete

Botár László képeinek friss lendülete és erős színei a néző érzelmeinek ütközővonalán kontrasztokat hívnak elő. Az elmondás helyett a tiszta festészet autonómiájával és szabadságával ruház fel. Ezért a képek mondatokra való lefordítása is hamiskás szándék, hiszen a gesztusok, indulatok, reflexek és pillanatnyi reakciók zsigeri áramlása egy nyelvhasználat előtti létezésről szólnak. Ilyen értelemben a nyelv csak kísérő szolga, hiszen az ösztönös reakciókat megzabolázva elvesz belőle, amikor szavakra fordítja le azok gesztusait.

Kulturális viselkedésünkben késztetést érzünk, hogy a felhívó erővel bíró jelenségeknek nevet adjunk, és szavakkal beazonosítható kategóriákba kényszerítsük. Így tudunk uralkodó felettük.

Botár László képei ellenállnak a szavak talmi erejének. Sőt képeiről külön beszélni is csalóka szándék, mert alkotásai egymás mellett egy folyam kanyargó, hömpölygő és néha elterülő áradatával egymás folytatásaként vagy pillanatnyi átalakulásaként sodornak magukkal. Képből képbe lépve érezzük ugyanannak kéznek a teremtő lendületét és ugyanannak a szemnek a szűkülő- és táguló perspektíváját. Mindent áthat egy organikus világ burjánzó születése. Ezért nem érzünk feszélyező struktúrákat és mérnöki konstrukciókat, hanem a szabad áradat spontaneitása él a képeken. Gyakran a lélegzetvétel ritmikus szűkségszerűségében kelnek életre. Nem véletlen, hogy a Botár-képek, mindig fiatalos életérzést hordoznak.

Bővebben: Vigadó Művelődési Ház • Kézdivásárhely