A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. Már az ókorban is lakott volt, településsé körülbelül 2800 évvel ezelőtt fejlődött. Nevét a várról kapta, amely ma már csak rom. Az első írott emlék Cserépváraljáról 1214-ből való.
Cserépvár
Feltételezhető, hogy a várat egy Cserep nevű középnemes építette. 1387-től Luxemburgi Zsigmond tulajdona volt, később királynéi birtokká vált.
A 15. század folyamán a Rozgonyi, a Frankussói, a Szomszédvári, a berzevini Pohárnok és a Báthori családok birtokolták a várat.
1596-ban, Eger bukása után az őrség elmenekült, így könnyedén a törökök kezébe került, akik a falut elpusztították. A megszállás idején Cserépvár Borsod vármegye egyetlen tartósan török tulajdonú vára volt.
Később kuruc kézbe került a vár, itt tartották fogva Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el.
1711-ben L’Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta, majd köveiből kastélyt építtetett. Érdekességként megemlíthető, hogy Munkácsy Mihály gyermekkora egy részét ebben a kastélyban töltötte.
2004 augusztusában ásatásokba kezdtek a várrom területén. A tisztítást követően sikerült meghatározni a vár alaprajzát, két szelvényből Árpád-kori leletek kerültek elő.
2006-ban több szelvényt és a pincét is feltárták. A pincében kora újkori háztartási hulladékot találtak, valamint vasból kovácsolt puskagolyót és tarackgolyót is.
Jelenleg – tapasztalatunk alapján – a feltárást már befejezték vagy szünetel. A romokat újra a természet vette birtokába.
Kaptárkövek
Magyarország legnagyobb kaptárkövei itt, Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak.
A nagy kaptárkő szabályos kúpformájú, 10–13 méter magas, 25 fülke található rajta. A kutatók szerint az Árpád-korban jelentek meg. Az egyik feltételezés szerint temetkezési helyként szolgált, mások szerint pogány oltárkő volt.
A kaptár elnevezése a méhkaptárból eredhet. A méhészek állítják, hogy a kőbe vájt fülkék alkalmasak egy méhcsalád fejlődésére, ezt az állítást megerősíti, hogy a fülkékben méhviasz maradványaira bukkantak.
A kaptárkövek eredeti funkciója viszont még bizonyításra vár.
Gabonatárolók
A gabonatároló vermek Magyarország legnagyobb ilyen célra készült “építményei”. Eleinte úgy gondolták, hogy védelmi célokat szolgáltak. Régészek kutatásai során viszont kiderült, hogy gabonatárolás céljára lettek kialakítva a 16. században. Tardról szállították ide az árpát, majd a hegy oldalán levő vermekbe tették.
! Ha erre járunk legyünk figyelmesek és óvatosak, mert a mély vermekre nem figyelmeztetnek táblák, kerítés vagy bármiféle biztonsági háló pedig nincs.
Csobády Beáta
Fotók: a szerző
Forrás: www.cserepvaralja.hu
Kapcsolódó cikk: