a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

 
 

Rovás Akadémia, Kassa, Kmeť utca 34.

„egymás után, naponta…”

Urbán Tibor művészi látásmódjának alapja egy csak rá jellemző sajátosság, egy bizonyos nézőpont: amely az ihletében meglátott, és a képein ábrázolt valóságon túli örök értéket kifejező szemlélet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését.”  /Gogol/

Urbán Tibor egyszerű ember, mégis ebben a gogoli művészi magasságban él.

Számomra egyszerre könnyű és nehéz is Tibor művészetéről beszélnem, mivel régóta barátom, és kollégám. Elfogult vagyok vele szemben. Szeretem Tibor művészetét és tisztelem magát az embert is.

Saját otthonom falát is díszíti néhány Urbán Tibor festmény, így szinte bennük élve mondhatom a következőket:

Urbán Tibor művészi látásmódjának alapja egy csak rá jellemző sajátosság, egy bizonyos nézőpont: amely az ihletében meglátott, és a képein ábrázolt valóságon túli örök értéket kifejező szemlélet.

Festészetét talán úgy tudnám értelmezni, amely színvilágában, ecsetvonásaiban, kifejező erejében olyan érzéseket képes közvetíteni a néző felé, amelyeket szavakkal nem tudunk elmondani. Festett képpel a szemet elvarázsolni nehéz feladat, hiszen sok látásinger ér minden embert a hétköznapokban is, ellenben egy új világot tárni elé és megmagyarázhatatlanul lekötni a figyelmét óriási kihívás, amelyre a festészet és Urbán Tibor egyedüli módon képes.

Egy kiállítás alkalmával a művész mindazt, amit a világról gondol, fontosnak tart, alkotásaiban sűrítve tárja a közönség elé. Ezt teszi Urbán Tibor is, a művész.

Így egyszerűen a művész, és ennyi; egyetlen kifejezés, amely mellett bármilyen jelző fölöslegessé válik, hiszen e szó feltételezi a kapott tehetséget és a megszerzett tudást, amelyek révén eredeti és egyedi utat járva esztétikai értékkel bíró alkotásaiban sűrítve jelenik meg a világ. A látható és a láthatatlan is. 

Jó szívvel ajánlom figyelmükbe Urbán Tibor tárlatát.

Kákóczki András