Az MMA által ösztöndíjban részesültek közül négyen megfogalmazták élményeiket a Rovás 14. Nemzetközi Képzőművészeti Szabadegyetemén.
Összművészeti alkotótábor, Debrőd, július 31. - augusztus 6.
Résztvevői visszajelzések
Adamovich Ferenc:
2023 július 31-én indultunk el Debrődre kocsival három utastársammal: Dr. Mechler Anna íróval, Bódi Barbara festőművésszel és Zarándy Ákos zeneszerzővel az egyhetes összművészeti alkotótábor helyszínére. Már az odafele vezető úton is kíváncsian kérdeztük egymástól, hogy ki mivel foglalkozik és vajon mire számíthatunk a táborban? A kocsiban mindenki bemutatkozott és természetes módon megkezdődött az érdeklődés a másik művészeti területe iránt és ezzel együtt a közös felületek keresése is. Már ez a helyzet is reprodukálta azokat az interakciókat, amely az összművészeti alkotótáborok egyik legfontosabb célja.
Az MMA-MMKI mellett a tábor egyik főszervezője a Kassán működő Rovás Alkotóközösség, amelynek vezetője Szabó Ottó festőművész. A Rovás főként a képzőművészetre fókuszál ezért az MMA ösztöndíjasainak csatlakozása számukra is inspiráló volt. Berlinben jellemzőek olyan összművészeti alkotó közösségek, ahol a különböző területekről érkező művészek egy nagy házban élnek, alkotnak és hatnak egymásra. Magyarországon ritkán találunk olyan eseményt, ahol a művészeti alkotói folyamatot a középpontba helyezve multikulturális és interdiszciplináris módon közelítik meg. A táborban résztvevő művészek megismerése és az alkotói folyamatukba való betekintés inspirálóan hatott nemcsak a személyes fejlődésre, hanem a megfigyelt mű recepciójára is. A módszer fontos szerepet játszhat a gyerekek élmény alapú tanításában, miként tapasztalati úton segíti az ismeretanyag befogadását s ezzel a tanulás folyamatát is.
Emlékezetes este volt számomra, amikor Sebestyén János festőművésszel és Zarándy Ákos zeneszerzővel a festmények térelosztásából kiindulva zenetudományi, színháztudományi és táncművészeti irányból közelítve fogalmaztunk meg összefüggéseket. Ugyanolyan fontosnak tartom a közös alkotást, mint az esti beszélgetéseket, ahol szabadon lehet gondolkodni és megtervezni a másnapi munkát. A pénteki napon jógaórát tartottam a tábor résztvevőinek, délután pedig bemutattam a táborban elkészült koreográfiámat Szabó Csaba debrődi dorombművésszel együttműködve. A tábor zárókiállításán a képzőművészektől tanult technikák segítségével bemutattam első képzőművészeti alkotásomat is.
Izgalmas lehetőség lenne a jövőben projektorientált programok köré csoportosítani a tábor programját. A színházművészet területe megfelelő kiindulást biztosíthat a különböző művészeti területek közötti együttműködés megteremtésére. Alkotói csoportok kialakításával színházművészeti eszközök segítségével produkciókat hozhatunk létre, amelyek közül a legéletképesebb alkotásokból színházi előadások születnének. Egy színházművészeti projekthez csatlakozhatnak a képzőművészet, a zeneművészet, irodalom, művészetelmélet, népművészet, iparművészet, film- és fotóművészet, valamint az építőművészet területéről érkező szakemberek is. Ösztöndíjasként a kutatásomban foglalkozom azzal a lehetőséggel, hogy a motion capture technika és a virtuális tér felhasználásával, hogyan tudunk olyan környezetet létrehozni, amely elősegíti a különböző földrajzi térségekben elhelyezkedő alkotók közös térben való alkotását. Ajánlom a tábort minden ösztöndíjas és érdeklődő számára.
Benedekffy Katalin:
Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra a debrődi alkotótábor. Köszönöm, hogy az MMA támogatásával részt vehettem benne.
A Soproni előadásom után egyből leutaztam és most a hétvégi próbámat lemondtam, így épp beértem előadásra, csak, hogy még egy nappal tovább maradhassak az alkotótáborban. Rendkívül jó volt a közösség, nyitottak voltunk egymás gondolataira, alkotásaira. Minden nap bemutatkozott egy-egy festőművész és egy-egy MMA ösztöndíjas is. Az én bemutatkozásom szerda este volt, amelyen a faluból is részt vettek. Az MMA Programom mellett beszéltem az „Egy Csipetnyi Erdély” c könyvemről, a szülőföldemről, nagybátyám Kányádi Sándor költészetéről, és természetesen énekeltem operát, operettet és dalt is.
Izgalmas képzőművészeti előadásokat hallhattunk és külön öröm volt számomra, hogy jobban megismerhettem az MMA-s ösztöndíjas kollégák munkáit is.
Ugyanakkor a képzőművészek oktattak is minket, én személy szerint 3 alkotást is készítettem.
Fantasztikus élményekkel gazdagodtam ebben az egy hétben, ahol együtt gondolkodhattunk: zenéről, irodalomról, festészetről, a magyar nyelvről, hovatartozásról, történelemről, gyökereinkről, nemzeti öntudatról, ahol barátságok szövődtek, így lehetőség van azokat a gondolatokat tovább vinni és kiteljesíteni.
Az elmúlt hét, életem egyik legszebb és legmeghatározóbb hete volt. Nagyon hálásan köszönöm a lehetőséget. A következő évben is visszavárnak bennünket, sőt képzőművész kollégák felkértek, hogy énekeljek majd a kiállításaikon. A legközelebbi szept. 14. én lesz Dunaszerdahelyen.
Meglátásom szerint, jó lehetőség lenne ha az MMA többi ösztöndíjasával is találkozni lehetne egy hasonló tábor keretein belül. Ahol jobban megismerhetjük egymást és egymás munkásságát, ahol kialakulhat egy közös gondolkodás egy közös nyelv. Hiszen sok tehetséges ember nagyszerű dolgokra lenne képes együtt és fantasztikus összművészeti produkciókat hozhatna létre.
Nekünk most MMA-s ösztöndíjasoknak jó lehetőség volt ez a tábor, hogy jobban megismerjük egymást. Már gondolkodunk egy olyan közös összművészeti projektben, melynek alkotóelemei a festészet, a zene, a vers, az ének és a tánc.
Bódi Barbara - BoBa:
ÖSSZEFOGLALÓ A DEBRŐDI ALKOTÓTÁBORRÓL – I. turnus
A festői szépségű többségében határon túli magyarok lakta szlovák kisfalunak különös varázsa volt a Szent László legendájával, misztikus növénytemplomával és a kőből fakasztott tiszta forrásával. Mindez sajátos hangulatot adott a falunak, lelassult és átszellemült békés emberek lakták bőséges természeti látképpel. Debrőd atmoszférája és az ott élő lakosok és a táborban fogadott alkotók mind jótékony és inspiráló hatással voltak az alkotói folyamatok hatékony kibontakozására. Egyik legfőbb inspirálóm a festészetben a természet energiái, így a Szent László növénytemplom és környezete erre kiválóan alkalmas volt.
A festőtársaság, akik közel 30 fővel voltak jelen elég változatosan és határozottan hozták egyéni vizuális karakterjegyeiket. Mindez inspiráló hatással volt rám, magam is szeretek innovatív technikákat alkalmazni, ahol az ösztönös színharmóniák és változatos felületkezelések találkoznak a tudatos kompozíciókkal. Ilyen színdinamikák fogadtak, amelyek megállásra sarkalltak. A sokféle környezeti impulzus és az alkotók széleskörű modern felfogásának befogadása 1-2 napos magamra találást váltott ki bennem. Miután ráhangolódtam erre a rengeteg új élményre, visszatértem a letisztult monokróm fekete-fehér színekre leegyszerűsített nemzetiségek arcaira. Így született meg a Black or white – kétrészes olajfestményem, amely a madár szimbólumával és a feketék arcvonásaival üzeni összetettebb mondanivalóját. Rájöttem, hogy a különböző nemzetek és nemzetiségek arckaraktere az én eszközöm és olykor néha a „kevesebb több” elvével a színkavalkád helyett leegyszerűsített előadásmóddal hatásosabb eredmény születhet. Ugyanakkor kipróbáltam új technikai megoldásokat is, amelyeket továbbfejlesztek saját alkotói arculatomhoz igazítva. Forgásarcok 3 részes olajfestményem a 3 alapszínre komponálva jelenik meg változatos felületkezelésekkel.
Az előadásom három részből állt, a Magyar Művészeti Akadémiával való kapcsolódásom bemutatásával kezdődött néhai Dr.prof.emerit. Fekete György elnök úr 3 alkalommal nyitotta meg Tükröm-tükröm tárlatom, a Pesti Vigadó épületében való kiállításommal együtt majd rátérve a kutatásom megszületésére. Második része az alkotói pályám és a megnyitók során tapasztalt visszajelzések és befogadó közönség értelmezése okából keletkezett doktori disszertáció alapjait mutattam be. A XX. század második felében kibontakozó roma/cigány képzőművészeti mozgalom és változásának folyamata a társadalmi emancipáció kontextusában témakörében íródott tézis több pontban rokon a határon túli magyarok adott társadalmi viszonyulása során tapasztaltakkal. Az előadás harmadik része az MMA MMKI művészeti ösztöndíj képzőművészeti szekciójában vállalt Boba Art Nouveau témakörében megszületett művészetelmélet és megvalósult alkotások bemutatása. A hallgató közönség visszajelzése alapján szépen ívelt, választékosan bemutatott tartalmas előadás volt. A Rovás csoport vezetőjével folytatott beszélgetés során a közös pontok révén festőművészként és kutatóként, művészeti íróként is lehetséges a közeljövőben a további együttműködés a szervezettel, illetve szeretnék a jövőben részt venni művészeti szimpóziumokon és vándorkiállításaikon. Értékes szakmai és emberi kapcsolatokra tehettem szert, amit szeretnék a jövőben is fenntartani. Köszönöm a részvételi lehetőséget.
Mechler Anna:
Július 31-étől augusztus 6-áig egy csodálatos hetet töltöttünk Debrődön. Jó volt bepillantást nyerni az alkotói folyamatokba: a művésztelepen dolgozó festők készségesen válaszoltak a kérdéseinkre, megosztották velünk a terveiket, az általuk használt technikák működését, a tapasztalataikat. Ezáltal összességében sokkal közelebb kerültem a festészethez, mint valaha – Sebestyén János festőművész vezetésével végül magam is létrehoztam egy képet, így saját benyomást szerezhettem az anyagok használatáról, a színek keveréséről, az ecset kezeléséről.
A napi program része volt egy-egy előadás; alkalmunk nyílt bemutatkozni, amit örömmel hallgattak a képalkotó művészek, illetve tőlük is hallhattunk a színek és a csakrák összefüggéseiről, valamint a rovásírásról. A környék látnivalói közül Kassa belvárosát tekintettük meg, voltunk II. Rákóczi Ferenc sírjánál és felkerestük a Rovás egyesület székházát, ahol azt is láttuk, milyen keményen dolgoznak a szlovákiai magyarok az identitásuk megőrzéséért ebben a nem túlzottan támogató környezetben.
Az ösztöndíjas társaim munkáját igen értékesnek tartom; első ízben nyílt lehetőségem hosszasan beszélgetni más terület támogatottjaival. A tábor hozadéka nem pusztán a személyes kapcsolatok kialakulása: Zarándy Ákos zeneszerzővel felmerült egy közös vokális mű gondolata (ennek szövegírója lennék), Bódi Barbara a kiállításmegnyitóira hívott bennünket, míg Adamovich Ferenc és Benedekffy Katalin színházi bemutatókra invitált.
A későbbiekben jó volna hasonló alkotótáborokba menni, inspiráló és kreatív közeg – ugyanakkor fontos volna a nem képalkotó művészek számára egy kicsit konkrétabb célokat megfogalmazni (pl. egy zenés-verses est vagy koncert létrehozása, színházi produkció előkészítése, vagy performansz, flashmob rendezése), mert a tábor folyamán a saját alkotói területünkön közös tevékenységre igazából nem került sor.
Festmény
Az én vásznam: fehér papír,
a tollam lágy ecset,
A szín: a szó, mi tétován
betölti a teret.
A gondolat formát keres,
fülemben lüktet már,
De sánta még a ritmusa,
saját alakra vár,
És néha félek: nem talál
épp magának valót,
Vagy nem hallom, ha hív, kiált,
rossznak hiszem a jót,
Százszor kihúzva részeit
fázom és izzadok,
És oly nehéz kimondani
egyszer, hogy kész vagyok…
De itt a vers, még friss, bohó,
értő fülekre vár,
Szóképek, színpompás szavak –
festményem készen áll!
Nyár végi eső
Koppan a földön a csepp,
Egyre kuszább, vizesebb,
Szomjasan isznak a fák,
Híznak a víg pocsolyák,
Csúszik az út, csupa sár,
Nem csivitel a madár,
Szürke idő, csupa könny,
Szürke a néma közöny,
Víz fut a pajta falán,
Fázik a lomb is a fán,
Kondul az esti harang,
Fázik a szélben a hang,
Föld puha illata száll,
Így oson innen a nyár.
A debrődi növénytemplom
A régi templomnál fehérre nyílt a rózsa,
Az ég a földhöz ér, fa nőtt a főhajóba,
Az oltár nagy kövéből páfrány nő,
Virágok nyílnak ott, hol állt a térdeplő.
Az ősi hársakon fénylett a látomás,
A földből víz fakadt, feltör egy hűs forrás,
Harangvirágok kelyhe cseng a fal tövén,
S egy hűvös szellő lombot ráz, remeg a fény,
S megáll a perc, az óra, többé nincs idő,
A fűben itt is, ott is barna gomba nő,
Bárányok fémkolompja zengi ritmusát,
A pásztor épp utánuk küldi a kutyát;
Bár mind romok, amikből fű, virág fakad,
Nem bántja fájdalom a vén faágakat,
A korhadt, íves oszlopsor magába zár,
S élet van mindenütt: legyőzve a halál.
Mechler Anna
A tábort a Kultminor, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Munkacsoportja, valamint a Magyar a Magyarért Alapítvány támogatja.