A rovat az irodalom igazi értékeit mutatja meg.
Az 50. Kazinczy Napok előadásai
A cím általános és némiképpen provokatív, illetve becsapó, mivel abban a tévhitben ringathatja magát az olvasó, hogy most mindent megtud anyanyelvi kétségeiről, dilemmáiról. Választ kap arra, hogy vajon helyesen beszél-e vagy sem. Nos, ez egyrészt igaz, másrészt viszont árnyaltabb és kissé bonyolultabb a „megoldás”. A „Ki beszél helyesen?” kérdésre a válasz egyrészt az, hogy mindenki és senki.
Az 50. Kazinczy Napok előadásai
A huszadik században nemzeti kultúránk legnagyobb eseményének – ha nem a legnagyobb csodájának! – én Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárát tartom. Még megközelítő vállalást sem tudok érinteni, bár volt egy-két ilyen irányú kezdeményezés ezekben az évtizedekben is. Holott a XX. század magyar irodalma, vele együtt az azt követő elméleti munkák rangja és sokasága is gazdag, akár a csillagos égbolt...
Az 50. Kazinczy Napok előadásai
Iskoláskor küszöbén gyakran adódik éles konfliktushelyzet: milyen iskolába menjen a gyerek, melyik nyelvét vigye tovább a tanulásban. Egy rövidlátó, egyoldalú, esetleg kirekesztő döntés súlyos lelki-szellemi törést okozhat ekkor, melynek nemcsak az iskolába tartó apróság, hanem a családi kapcsolatok is hosszú távú elszenvedői lehetnek. A család nyelvei közül az adott lakhelyen kisebbséginek számítóra ilyenkor leselkedik a legnagyobb veszély, leggyakrabban ilyenkor kezd megszakadni a továbbadás, átörökítés folyamata.
A 49. Kazinczy Napok előadásai
Jókai élete és életműve is több ponton összekapcsolódik a protestáns vallással és általában a vallással. Hosszan lehetne szólni a vallásos Jókai Mórról, előadásomban azonban inkább arról beszélek, hogy miként mutatkozik meg és milyen szerepe van a hitnek, a vallásos meggyőződésnek a Jókai-regények világában. Hogy ne legyen hiányérzetünk, megemlítek néhány életrajzi mozzanatot is. Jókai már gyermekkorában jól ismerte a Szentírást és a zsoltárokat. Szülőházukban egykor, az üldöztetések idején titkos összejöveteleket tartottak a reformátusok, ezért nem voltak ablakok az utca felőli részen. Felidézhetjük anyja kifakadását, hogy amíg ő él, addig fia katolikus leányt nem vesz feleségül. Ennek ellenére persze Jókai elvette a római katolikus Laborfalvy Rózát.
A legkedvesebb szerzőm, Esterházy Péter paródiájából idézek:
„...Egy mondatban legyen népalany, nemzetállítmány, Jóisten, focilabda, „mindétig”, „azidőtt”, „mondhatnók”, „pincnök”, csipetnyi Ottlik, optimális bináris keresőfák, Gödel, kávéskanálnyi Janis Joplin, édesapám, többi mondatrész...”
A 49. Kazinczy Napok előadásai
Újraírni, zanzásítani a kötelező olvasmányokat - divat, hogy a mai gyerekek értsék az író, költő szavát. Roppant káros zanzásított összefoglalókkal pótolni ezek elolvasását. Egy másik megoldás: a legterjedelmesebb művekből részleteket közölnek, összekötő szövegekkel téve követhetővé a cselekményt.