Xantus Géza szorosan kötődik szűkebb és tágabb szülőhelyéhez (Csíkszeredához és Erdélyhez, de Budapesthez vagy Rómához is). Szorosan kötődik magyarságához, de ugyanolyan szorosan kapcsolódik a keresztény európai értékekhez, az azokat megtestesítő helyekhez is.
A negyvenes évei elején már érett alkotóként jutott el a római Accademia di Belle Arti festészeti karára. De bárhol is járt, szülővárosa, Csíkszereda és környéke, mindenekelőtt Csíksomlyó hitet, helytállást, szeretetet sugárzó szellemisége döntő módon meghatározta művészete egészét.
Xantus Géza művészetében és az itt kiállított képekből is érzékelhető az időtlenség, a gravitáció hiánya, a spiritualitás, a szakralitás. Jellemzően színeiben visszafogott, finom harmóniájú szerkezeti és színbeli kiegyensúlyozottság és a líraiság érzékelhető. Az innen is, onnan is áradó fények özönében könnyen ráhangolódhatunk a transzcendenciára. Sokatmondó például a Ferenc pápának csíksomlyói látogatása alkalmával adományozott alkotásának címe: Ahol az ég és föld találkozik. Ugyanis egyszerre van jelen a képen a földi és az égi, az ember és a szellem. Tudás és hit. Elmélyült tárgyi és technikai tudás és mély hit.
Xantus mondhatni minden képe emberalakos. Viszont ritkán látható olyan festménye, amelyen ismert, konkrét személyiséget örökített meg. Portréival többnyire összetett munkák, nagyobb kompozíciók részelemeiként találkozhatunk.
Itt viszont hadd említsem meg, hogy Xantus Géza az egyike volt azon pályázóknak, akik a kassai főkonzulátus felhívására az aradi vértanúk portréinak hiteles megfestésére jelentkeztek. Xantus Géza kiváló munkája ugyan nem került be a kiválasztottak közé, viszont számára is egy kiállítási alkalmat biztosítottunk itt és most Kassán.
Pályája első szakaszában főleg az ex librisek mutatták meg, mennyire hitelesek, lényegre törőek és valósághűek az arcképei. Tulajdonképpen a miniatűr munkák kezdték ismertebbé tenni a nevét. Úgy tűnt, Xantusnak igazi grafikusi vénája van, és nem tévedtek, akik így vélekedtek. Az ex librisekből nagyobb, monumentális fogantatású sorozatok, grafikai lapok, képek nőttek ki, amelyeket az itáliai élmények éppúgy átitattak, mint a bibliai történetek, látomások és az ikonográfiai ismeretek.
Rendhagyónak mondható Xantus Géza pályája, mert egyházi és művészi elhivatottság bűvkörében alakult. Az ex libristől, kisgrafikától a monumentális, murális feladatokig, a rajztól a nagy olajművekig, freskókig, a kisplasztikáktól a köztéri szobrokig, a liturgikus alkotásoktól – oltárképek, keresztutak, korpuszok és szentek szobrai – a személyes miniatűr grafikákig, szinte mindenben kipróbálta tehetségét.
A Xantus Gézáról szóló, Fénykereső című kiadványban a következő olvasható:
„Aligha van még egy olyan elhivatott mai művészünk, aki annyira otthonosan és kitartóan, ugyanakkora művészi termékenységgel és igényességgel alkotna, dolgozna az egyházművészet terén, mint Xantus Géza. Erdélyben biztos nincs. Egész eddigi pályáján folyamatosan voltak jelen azok az alkotói kihívások, amelyekkel templomok, kápolnák, egyházi épületek, kegyhelyek művészi, spirituális kincsestárát, látványvilágát gazdagíthatta.”
A nagymúltú Xantus-családból származó festő munkássága egyéni színt képvisel. Karakteres, egyedi, senkivel és semmivel össze nem téveszthető. A helyhez kötődik, mert jelképrendszerét a hely embere érti. Ugyanakkor egyetemes jellege van, mert témái a keresztény kultúrán nevelkedett ember számára közérthetők, értelmezhetők. Témái a képzőművészet örök témái: a bibliai történetektől, allegóriáktól a táj és az emberi test szépségéig, a lélek rejtelméig. Mély hit és elmélyült tárgyi és technikai tudás jellemzi; az előbbi a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán szerzett teológiai ismeret révén, utóbbi pedig a római Accademia di Belle Arti festészeti karán teljesedett ki.
A kiállításra eljött Lőrincz Csaba, a Hargita Népe Lapkiadó igazgatója, valamint Sarány István, a Hargita Népe Lapkiadó felelős szerkesztője. A megnyitó alkalmával bemutatták Xantus Gézáról szóló könyvet, amelyet a már említett lapkiadó jelentetett meg.
A kiállítás 2022. június 21-ig látogatható minden hétköznap 10 és 18 óra között.
Kovács Ágnes
