a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

 
 

MaJel Rovás Központ, B-Galéria, Kassa, Erzsébet utca 42.

2019. április 30. - 2019. május 30.

„A szabadság és identitás kiállításon olyan műveket láthatunk, amelyek közvetlenül a vasfüggöny lehullását követően születtek, politikai és vallásos témájú műveket, romákról készült időszűkítő fényképeket, és kelet-szlovákiai régióból érkező jeles művészek aktuális műveit is“

Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben a berlini fal lebontásával egy új történelmi időszámítás kezdődött. A vasfüggöny lehullása szabadságot hozott a szovjet béklyóba kötött Európa keleti részének.

Ebből az alkalomból egy kiállítást rendeztek a MaJel Rovás Központban Szabadság és identitás címmel. A kiállítás főszervezője a kassai Rovás Polgári Társulás, partner a Pozsonyi Német Nagykövetség. A kiállítás alcíme: Kisebbségi művészek alkotásainak kiállítása a vasfüggöny lehullásának 30. évfordulója alkalmából.

A kérdés az volt, hogy hogyan hatott a szabadság a kisebbségi művészek önazonosság-tudatára.

A kiállító négy művész a magyar származású Szabó Ottó festőművész és grafikus, a ruszin festőművész Andrej Smolák, a német származású festőművész és több zsánerben alkotó Helmut Bistika és René Fabini fotóművész.

„A berlini fal ledöntése és a vasfüggöny lehullását követően a Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségek emancipálódtak és minket az érdekelt, hogyan mutatkozott meg ez a folyamat jeles képzőművészek alkotásaiban. Noha az itt kiállító művészek mindegyike más-más nemzetiségi kisebbség tagja, alkotásaikban mégis találunk egyesítő elemeket – a szabadság iránti vágyat és a nemzetiségük alapvető lényegéhez való visszatalálást. Ez a lényeges elem gyakran az Istenben való hit, ami a szocializmus éveiben tilos volt“

mondta el a Német Szövetségi Köztársaság szlovákiai nagykövete, Joachim Bleicker, aki személyesen nyitotta meg a kiállítást.

„A SZABADSÁG ÉS IDENTITÁS kiállításon olyan műveket láthatunk, amelyek közvetlenül a vasfüggöny lehullását követően születtek, politikai és vallásos témájú műveket, romákról készült időszűkítő fényképeket, és kelet-szlovákiai régióból érkező jeles művészek aktuális műveit is“

mondta el a Majel Rovás Központ igazgatónője, Kovács Ágnes. „A maga nemében egyedülálló kiállításról van szó, amellyel művészeti egyesületünk, a Rovás megalakításának 25. évfordulóját is megünnepeljük. Nagy örömünkre szolgál, hogy különféle művészek más-más időszakból származó műveit állíthatjuk ki.“

A kiállítás nem csupán az értékes művek miatt különleges, hanem azért is, mert idézeteket olvashatunk és számos más érdekességet is megtudhatunk a kiállító művészekről.

„A ruszin származású festőművész, Andrej Smolák, például az egyetlen olyan festőművész a volt Csehszlovákia területén, aki az 1990-ben készült festményét közvetlenül a berlini falon örökítette meg. Az alkotás így lett része a leghosszabb képtárnak, magán a berlini falon. Ez a szabadtéri képtár a mai napig vonzó látványosság a turisták és a Berlinbe látogatók számára“

mondta el a projekt menedzsere és a kiállítás kurátora, Daniela Capcarová. A kiállítás hangulatát a kiállító művészektől származó alábbi idézetek teszik bensőségessé:

„A berlini falra a kor szimbólumát festettem fel 1990-ben – a békegalambot, ahogy kioldja a láncokat.“ (A. Smolák)

„Amikor először álltam a Brandenburgi kapu előtt, repülni vágytam, felemelkedni és arra nézni, amerre csak akarok... csakhogy az ajtó zárva volt. Ilyen ajtót hoztam el a kiállításra.“ (H. Bistika)

„A fényképeimen látható romák arcának színe olyan, mint az őszi fák lombja – minden levél más-más színű, mégis egyazon fán nőtt – Szlovákia fáján.“ (R. Fabini)

„1989-ben a képzőművészeti főiskolás barátaimmal létrehoztuk a bársonyos forradalom úgynevezett promóciós osztályát. Forradalmi plakátokat, röplapokat, brossúrákat, transzparenseket és zászlókat terveztünk. Ezt a hangulatot rögzítettem a „Kezdetben“ c. festményen. “ (Szabó O.)

A kiállító művészekről szóló ismertető

Helmut Bistika (*1963) német származású, mecenzéfi születésű művész. Faipari szakközépiskolában érettségizett Liptóújvárban, majd szociális munkát tanult Nyitrán. Több zsánerben alkotó művész, aki elmondása szerint saját erejéből jutott el a képzőművészetig. Autodidaktának tartja magát, festészettel, grafikával és művészi objektumok létrehozásával foglalkozik. Szívesen kísérletezik a színekkel és anyagokkal, szereti az assemblage technikáját, amely teret ad a képeknek. Kreatív műhelyeket vezet Szlovákiában és külföldön, főként németajkú közösségekben. Rendszeresen kiállít Szlovákiában, bemutatkozott Belgiumban, Hollandiában, Magyarországon és Németországban is. Rendszeresen szervez képzőművészeti workshopokat Lőcsén és a Magas Tátrában, ahol már több kiállítása is volt.

René Fabini (*1979) fényképész. 2008-ban a romákról készült fotósorozatát besorolták az elismert World Press Foto katalógusba. Amszterdamban 2008-ban a közismert National Geographic folyóirat felkérésére romatelepekről készített fotósorozatot a 2009-ben, a folyóirat angol nyelvű kiadásában közölt riportokhoz. Ebből a sorozatból lett az Etnikum c. vándorkiállítás, amelyet Szlovákia több városában is bemutatott. 2007-ben elvégezte a Digitális Fotóművészeti Akadémiát Pozsonyban, majd fényképek lektoraként dolgozott. Jeles divatházak, többek között a Chanel számára fotózott kampányokat. Legszívesebben azonban emberi arcokat és sorsokat örökít meg. Fényképeit látták már Fokvárosban, Marseille-ben, Prágában és Amszterdamban is.

Andrej Smolák (*1953) ruszin származású festőművész. Képzőművészeti nevelésből diplomázott a Šafárik Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Eperjesen. 19871989 között rendkívüli tanulmányokat folytatott a prágai Képzőművészeti Egyetemen, V. Pospíšil professzor hallgatójaként. 1993-ban Miro bátyjával közösen megnyitotta az első magángalériát Szlovákiában, Szinnán, amely a berlini MIRO Galériának volt a fiókja. 1994 óta rendezi meg a Nemzetközi Képzőművészeti Fesztivált Szinnán. Alkotásait több mint 70 önálló kiállításon mutatta be itthon és külföldön. Számos elismerést is magáénak tudhat, például az Európai Franz Kafka díjat és a Salvador Dalí díjat. Kamarafestészettel, akvarellel és portrék festésével foglalkozik. Tagja a moszkvai Nemzetközi Kulturális és Művészeti Akadémiának.

Szabó Ottó (*1965) 19881994 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult Igor Rumanskýnál és Jozef Lebišnél. 1994-ben megalapította a Rovás Szabad Művészeti Akadémiát Kassán. Grafikusként és festőművészként több mint 30 éve alkot, pedagógusként is dolgozik a kassai Iparművészeti Szakközépiskolában, a kisképzőben. Kiadója a RovArt virtuális folyóiratnak is, amely a jelenkori képzőművészeti, kulturális és társadalmi történésekre, az aktuális problémákra reagál. Alkotásait több mint húsz önálló kiállításon mutatta be itthon és külföldön, így nevét nemcsak Szlovákiában, hanem a határokon kívül is jó ismerik. Kiváló és rendkívüli munkásságáért a képzőművészet területén 2010-ben Pro Cultura Hungarica Díjat kapott, 2014-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét a képzőművészetben elért rendkívüli eredményeiért. 2018-ban neki ítélték a a Szervátius Díjat.