a Rovás művészeti, kulturális
és művelődési lapja

 
 

Ma már nemcsak szerzetesek készíthetnek thangkát, hanem bárki, aki a megfelelő képzést megkapta és rendelkezik a szükséges vallásos ismeretekkel. Önálló alkotásait a művész 10 év folyamatos alkotó tevékenység után írhatja alá.

 

A thangka festmények alapját a nepáli buddhista monostorok templomainak belső falain található ábrázolások képezik. A Mahayana Buddhizmus az i. sz. 7. században terjedt el Nepálból kiindulva Tibetben is, ahol az újonnan épülő monostorok számára nagy igény nyílt buddhista kéziratokra és vallásos tárgyú képekre. A másolást a Kathmandu-völgyben végezték. A művészeti ág a 11. századra teljes egészében elterjedt Tibetben is. 

Egy-egy kép – mérettől függően – a szerzetesek több hónapos munkája is lehet, a mai daraboknak változatlanul a korabeli alkotások képezik az eszmei alapját. Ma már nemcsak szerzetesek készíthetnek thangkát, hanem bárki, aki a megfelelő képzést megkapta és rendelkezik a szükséges vallásos ismeretekkel is. Önálló alkotásait a művész 10 év folyamatos alkotó tevékenység után írhatja alá. Ezek az aláírt képek, illetve a mesterek (szerzetesek) munkái a nagyobb értékű alkotások.  

A thangka festményeket többnyire 40–60 cm széles pamutra, selyemre vagy finom szövésű, vékony vászonra festik, hátulját méhviasszal kezelik. A végleges képet egy erősebb tartású vászonra erősítik, többnyire körbeszegik selyemmel, több rétegben. A felhasznált festék vízbázisú, ragasztóval vegyített, és bár nagyon finom részletek kidolgozására ad lehetőséget, tartóssága az olajfestékét meg sem közelíti. A legfinomabb képi részletek egyetlen szőrszálból álló ecsettel készülnek.

A megfelelően elkészített thangka különböző funkciókat láthat el. Használják a buddhizmus tanításainak elsajátításához, vallásos ünnepségek központi elemeként, de legfőbb funkciója az, hogy útmutatást ad a híveknek meditálás során a megvilágosodás felé való haladáshoz.

Három alapvető thangka festmény típus a (1) mandala, (2) vallásos szín, illetve (3) buddhista istenség ábrázolása.

„Kalachakra” – Időkerék mandala

A Kalachakra Mandala az egyik legkomplexebb buddhista tanítás, a Kalachakra Tantra (tantra=hindu vagy buddhista filozofikus írás, misztikus, mágikus szöveg) képi megjelenítése. A hívek meditálás közben a megvilágosodás ösvényének egyes állomásait vizualizálják a mandala segítségével, szimbólumainak megismerése és megértése egyenértékű a tantra olvasásával. A Kalachakra lényegi elemei az idő és a ciklikusság, magában foglalja éppúgy a naprendszer, mint az lélegzés ritmikáját. Kalachakra istenség a buddhaságot és ezáltal a mindentudást képviseli, az időt és minden idő által befolyásolt dolgot. Spirituális ellenpárja Kalachakri, az időtlen dolgok ura. Ők ketten ideiglenesen és állandóan is összekapcsolódnak, így a kerék kezdet és vég nélküli. 

A mandala palotájában öt egymásban elhelyezkedő szint van, ezek a megvilágosodott test, beszéd, elme, bölcsesség és a „nagy gyönyör”, azaz a megszabadulás szintjei. A palotát először a négy alapelem (föld, víz, tűz, szél) gyűrűje, majd az űr és bölcsesség külső gyűrűje övezi.

A mandala a teljes univerzum és minden benne lévő megjelenítése, a szó jelentése: az univerzum közepe, melyben a teljesen megvilágosodott lény tartózkodik. 

A mandalákra geometrikus formák és ősi spirituális szimbólumok sokaságának használata jellemző. Általánosan elmondható, hogy a mandaláknak külső, belső és titkos jelentésük is van. A külső szinten a világot és annak isteni mivoltát reprezentálják, a belső szinten egy olyan térképet képviselnek, melynek útmutatása révén az emberi elme megvilágosodott elmévé válhat. A titkos szinten a test legkisebb energiáinak és a megtisztult elme tökéletes egyensúlyát képviselik.

A mandala az emberi érzékelés magja a teljességről, a kezdetről, a végről és a végtelenről.

A fotók szerzője: Ponyiczki Szilvia

Forrás: RovArt archívum

http://en.wikipedia.org/wiki/Thangka

http://en.wikipedia.org/wiki/Bhavacakra 

www.oldmonasteryart.com