FiguratiF Galéria, MaJel Rovás Központ, Kassa, Erzsébet utca 42.
2017. december 5. - 2018. január 8.
Ez a kiállítás szeretne emlékeztetni az ismeretlenekre és ismerősökre, akikről időközben kiderült, hogy igen, megjárták a poklot és évtizedeken át itt éltek közöttünk hallgatagon, súlyos emlékekkel terhelten. Az itt látható, több mint 40 képből álló kiállítás azzal a címmel szerepelt Kárpátalja-szerte, hogy Ötösével. Arra utalva, hogy a munkatáborokban ötösével léptették elő és számolták a foglyokat.
Ha Matl Péterről beszélünk, a személyéhez, mintegy névjegyként hozzá szoktuk tenni annak, aki őt még nem ismeri, hogy a Vereckei Honfoglalási Emlékmű alkotója vagy az ópusztaszeri Magyar Nemzeti Összetartozás Emlékművének alkotója. Szobrászművészként az utóbbi 20 évben főként köztéri szobrokat készít fából, kőből és bronzból.
Ezúttal azonban mégis festményeket hozott, méghozzá a málenkij robot illetve a GULAG témájában. Talán első, ebben a témában megvalósított alkotása az 1997-ben elkészült munkácsi Malenkij Robot emlékmű és azóta még néhánnyal gyarapodott a sor: hiszen idén Munkácson a Gulácsy Lajos Emlékparkban az emlékművet szintén Matl Péter készítette vagy a Sztarij Szambirban lévőt is.
Az itt látható, több mint 40 képből álló kiállítás azzal a címmel szerepelt Kárpátalja-szerte, hogy Ötösével. Arra utalva, hogy a munkatáborokban ötösével léptették elő és számolták a foglyokat. A magyar és német fogva tartottak nem értették a szláv nyelveket, ezért azt az orosz felszólítást sem, hogy po piati. Az őrök büntetésképpen a puskatussal verték beléjük a szó jelentését, amit egy életre megtanultak.
A művész számunkra is ezt a címet ajánlotta, ám mi mégis megváltoztattuk, méghozzá a sokkal beszédesebb GULAG címre, amely azonnal és félreérthetetlenül felhívja a figyelmet a második világháború utáni sötét korszakra. Arra a korszakra, amelyben tízezrével pusztultak el a magyarországi, kárpátaljai és felvidéki magyarok és a németek. Arról a pokolról, amelyről nem volt szabad beszélniük azon keveseknek, akik visszatértek onnan. Testi-lelki nyomorékká váltak, akik évtizedekkel később is felriadtak álmunkból, mert lidércnyomásként nehezedtek rájuk az emlékek. A számunkra ma már elképzelhetetlen embertelenség, a halálra dolgoztatás és éheztetés, a farkasordító hideg, és az elszaporodott farkasok, amelyek bőségben éltek a naponta százával meghalt foglyok tetemén. Igen, számunkra ez már a múlt, amely sokakat meg sem érint. De szerencsére vannak még sokan, akiket igenis, megérint. Egy közülük Matl Péter. Ezek a festmények 2016 novemberében készültek, arra az alkalomra, amikor az ukrajnai Sztarij Szambirban, az egykori munkatábor helyén emlékművet avattak az 1944–49 között odahurcolt és elhunyt magyar és német származású emberek emlékére – az az emlékmű szintén Matl Péter alkotása.
Idén, február 25-én zárult a GULAG Emlékév és 2001 óta Magyarországon február 25-e a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja vagy más néven a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Világszerte összesen 100 millióra becsülik ezen áldozatok számát. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Ez a kiállítás szeretne emlékeztetni az ismeretlenekre és ismerősökre, akikről időközben kiderült, hogy igen, megjárták a poklot és évtizedeken át itt éltek közöttünk hallgatagon, súlyos emlékekkel terhelten. És azokra az ismeretlenekre is emlékezzünk e kiállítás kapcsán, akiknek a sorsuk a pusztulás lett.
