Athén. Mi más jutna eszébe az embernek először, mint az Akropolisz, Platón, vagy Szókratész, a demokrácia születése, az ókori mitológia, vagy éppen a cserépszavazás. Olyan mesés helyszín ez, mint az olaszok Rómája, az ókor szerelmeseinek különleges csemege. Régóta vágyott helyszín számomra, értékes művészettörténeti kincsek garmadájával.
Első markánsabb emlék, melyet megpillantok a Dionüsszosz színház az Akropolisz oldalában, mely az ókori Athén egyik legfontosabb szórakoztató intézménye volt. A borok és a görög színjátszás istenének szentelt épületben tartott előadások a drámák előfutárai voltak. Szophoklész, Euripidész, Aiszkhülosz és más híres írók is játszottak ezen a szent helyen. 1 Most japán turisták ülnek a füves sorokon, érdekes érzés kerít hatalmába. Tovább haladva egy másik színházat pillantunk meg, mely sokkal jobb állapotban maradt fenn, a Herodes Atticus Odeonja, melyet Kr. u. 161-ben építtetett egy gazdag athéni arisztokrata, Herodes Atticus felesége, Aspasia Annia Regilla tiszteletére. Az ötezer férőhelyes színház ma koncerteknek ad otthont. Olyan csillagok léptek már fel itt, mint Maria Callas, Frank Sinatra, Andrea Bocelli, vagy éppen Sting.
1 mienkavilag.hu/athen-legnepszerubb-okori-latnivaloi/
Pénteki nap, délelőtt 11 óra, december közepe. Az Akropolisz jegypénztáránál szinte senki. Szikrázó napsütésben pompázik az Akropoliszon magasodó Parthenon, mikor átkelünk az alatta lévő bejárati kapun. Mindenhol kisebb-nagyobb kődarabok a földön, ókori épületek maradványai. Kicsit fentebbről már kezd kirajzolódni Pireusz kikötője, a hajók látványa a közeli tengeren. A modern kori Akropolisz „Lamasszuja” bármily meglepő, még hasonlít is a sumér kapuőrző démonok mitikus fenevadjára – fennkölt nyugalmával, tekintélyes tartásával, bozontos sörényének kecses libbenésével fogadja a fellegvárba érkezőt. A macska, aki rezzenéstelen arccal élvezi kiváltságos szerepét, hogy minden turista megcsodálja rangos helyét az Akropolisz lábánál.
Mire felérünk a propülaiához, vagyis az Akropolisz tényleges bejáratához, már sokkal több turista fotózza a magasból elénk táruló athéni panorámát az Égei-tengerrel, és Árész szent dombját, az Areioszpagoszt. A domb északi lábánál ülésezett a Kr. e. 5. századtól az eredetileg nemzetségfőkből, később arkhónokból (vezető állami tisztségviselőkből) álló törvényhozó és ítélő tanács. 2 Innen fentről látszik csak igazán, milyen messze nyúlnak Athén fehér házfalai, a modern civilizáció letéteményesei.
2 hu.wikipedia.org/wiki/Areioszpagosz
Az Akropoliszról letekintve minden jól szemügyre vehető. Kitűnik az ókori Agóra, vagyis a piac, a pentelikoni márványból épített Héphiasztosz-templommal (a legjobb állapotban fennmaradt ókori görög templom). Ép állapotát annak köszönheti, hogy a VIII. század elején Szent Györgynek ajánlva keresztény templommá alakították. 3 Tovább folytatva: Attalos Sztoája (fedett sétány, vagy oszlopcsarnok). Ma kiállítótérként funkcionál. Tőle nem messze a Szent Apostolok temploma, melyet Szent Pál hittérítő munkájának emlékére emeltek az Agórán; a római Agóra, Hadriánusz császár könyvtára, a Szelek tornya - a nyolcszögletű épület a szél irányának meghatározására, valamint időjelzésre szolgált. 4 A szemközti oldalon a Nemzeti Kert lombkoronái tűnnek fel, majd Hadrianusz diadalíve, mellette pedig az Olümpiai Zeusz templom megmaradt oszlopfői. A templom mögött a Panathenaic Stadion körvonalai látszanak, az újkori olimpiai játékok színhelye, mely játékok 1896-ban éledtek újjá ebben a stadionban. Valahol a távolban kirajzolódni látszik a Nemzeti Régészeti Múzeum épülete is, ami rengeteg ókori műemléknek otthona, a Kükladikus kultúra több ezer éves leleteivel, gazdag egyiptomi részleggel (3000 éves vekni kenyér), Mükéné kincseivel, a Knószoszi palota freskóival, a görög kultúra archaikus szobrászatának darabjaitól egészen a klasszikus korszakig, a híres vörös és fekete alakos vázák gyűjteményéig. 5
3 utazom.com/cikk/atheni-latnivalok-a-gorog-es-a-romai-agora
4 library.hungaricana.hu/hu/view/Kolozsvar_16527_katolikus_16568_1893/
5 utazom.com/cikk/atheni-latnivalok-a-nemzeti-regeszeti-muzeum
Az ókori Agórán leülök egy kődarabra, készítek egy vázlatot az Akropoliszról a lemenő nap fényeiben. Elmerengek, időt utazok, nagytiszteletű urak és filozófusok társalgásaiba hallgatok bele. Platónt követem, tanítványával diskurál, suhan a himation, 6 porzik a föld sarujuk alatt… Pár száz méterre arrébb, egy kis időugrással Szent Pál tart beszédet egy emelvényen, tehetséges szónok, ám nézetei miatt kevéssé közkedvelt… Tovább sétálunk a Héphaisztosz-templomig, jól körbejárható, Hekaté itt is megjelenik macska képében – bent a templomban, az oszlopok között mászkál, míg a turisták csak kívülről szemlélődhetnek. Olyan épületek romjai mellett haladunk el, mint pl. az ókori tanácsház (500-ak tanácsának a terme), a levéltár, a bíróság, vagy a tholosz, egy kör alakú templom, ahol a város tisztviselői étkeztek, aludtak. Lenyűgöző érzés a múltban sétálva belekóstolni az ókori Athén hangulatába.
6 jelkyviselet.mindenkilapja.hu/html/19272040/render/okori-gorog-viselet
A propülaián áthaladva kicsit olyan érzés fog el, mintha egyiptomi templomok oszlopai között sétálnék – legalábbis, amilyennek azt elképzelem. A Parthenontól karnyújtásnyi távolságra lenni olyan, mintha több száz, vagy ezer évet utaznánk vissza az időben - a Parthenon volt az ókor legnagyobb temploma, melynek története a Kr. e. 447--338-as időszakra nyúlik vissza. Hatalmas építmény tárul elénk. Belegondolni is nehéz, hogyan húzták föl oszlopait, helyezték egymásra a több tonnás márványtömböket az akkori technikával. A Parthenon még mindig restaurálás alatt ál, a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1687-ben a velenceiek megtámadták a puskaport az ezekben az épületekben tároló törököket. Egy földön árválkodó oszlopdarabbal találkozom a séta során, átmérője kb. 1,5 méter, vastagsága kb. 0,8 méter körüli, tömör márvány. S vajon melyik része ez az oszlopnak? Gyanítom, hogy nem a talapzatról volt való.
Akropoliszi sétám során a legmeghatóbb épület számomra mégis az Erekhtheion. Igaz, hogy valódi kariatidáit (női alakokat formázó oszlopok) az Akropolisz Múzeumban őrzik, a szentély bűbájos, emberléptékű méretei, ión oszlopai mégis maradásra késztetnek, hogy vázlatfüzetemben elkészítsem első athéni skiccemet. Még a kétezres évek elején, amikor a középiskolai művészettörténet órákon az Akropoliszról tanultunk nem sejthettem, hogy valaha itt ülhetek majd, és saját szememmel csodálhatom, vethetem papírlapra ennek a nemes építménynek a részletét. Hálát mondok ezért a pillanatért, a decemberi napfényért - Athéné tiszteletére.
Az Olümpiai Zeusz templomot még meg kell említenem. Meghatározó momentum volt először meglátni érkezésünk napján. A legnagyobb templom, melyet Görögországban Zeusz tiszteletére emeltek. Több mint száz monumentális oszlop tartotta a grandiózus szentélyt, melyből mindössze 15 maradt állva és még egy maradt épségben, amely a földön fekszik. Megint időt utazok, valamikor az 1900-as évek elejére, amikor is méltán híres magyar festőnk Csontváry-Kosztka Tivadar körútjának athéni állomására érkezett és megörökítette a görög templom romjait hatalmas vásznán. Ismét Csontváry, kinek szelleme korábban Szicíliába vezetett, a taorminai görög színház romjai közé, most itt ért utol megint.
Ebben a lenyűgöző varázslatban és áhítatban sétálunk vissza szálláshelyünk felé az athéni éjszakában. Az Akropolisz már díszvilágításban – Csontváry így nem láthatta… A napot egy pohár Mavrodaphnéval zárjuk, a 18 fokos likőrszerű görög mazsolaborral, mely a tokaji aszúra emlékeztet. Az időutazást felváltja a teleportálás élménye - lassan magyar földön leszünk. De előbb még a Peloponészosz-félszigetre látogatunk, hogy felfedezzük Návpliót, a valaha volt görög fővárost.
Kolmont Enikő
Fotók: Németh Judit
Érdekesség:
Görög kultúra / https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/4het/muvtori/muvtori4.html
Anne Pearson – Az ókori Görögország, Park Könyvkiadó, 1998 (eredeti: 1992)
A cikk tartalma és a mellékelt fényképek bármilyen mértékű felhasználása csak a szerzők engedélyével lehetséges. Ennek megszegése szerzői jogokat sért, melynek alapján másolója felelősségre vonható. A szerzők neveinek feltüntetésével azonban szabadon terjeszthető.
A cikk létrejöttét a rovart.sk támogatta.